Az 1984 figyelmeztetés, nem használati utasítás

Átkozott Orwell, gonosz színház, sárkányfogvetemény emberiség! Miért kell ezt a kupac reménytelenséget a képembe tolni? – lett káromkodni kedvem Szegeden, miután megnéztem Horgas Ádám rendezésében George Orwell 1984 című regényének színpadi változatát. De ki mondta, hogy a világ arra való, hogy boldogok legyünk? Ki állította, hogy a művészet dolga, hogy megszépítse sivár hétköznapjainkat? A művészet és az igazság összetartozik, és megesik, hogy az utóbbi fáj.

Félünk, maszk mögé bújunk, feleslegesnek érezzük a tervezgetést, lövésünk sincs arról, kinek kell hinnünk és mit. Kétségbeesetten, néha reményvesztetten igyekszünk megkülönböztetni a propagandát a tényektől. Semmiből se tanulunk, de minden új tudás segítségével képesek vagyunk továbbfejleszteni a régi rosszat. Meg a vírus, meg a világbékétlenség, meg ez az Orwell-adaptáció, ahol minden jó elbukik, és kiderül, hogy sosem volt esély. Köszi, Rendező Úr!

A cikk teljes terjedelmében az index.hu oldalon olvasható el.